1/1 Hivatalos vizsgálat a cég, illetve a cég igazgatója ellen

A cég telephelyén halálos baleset történt, amely kapcsán a nyomozó hatóság és a munkavédelmi felügyelőség vizsgálatot indított a baleset körülményeinek tisztázására. Mivel felmerült annak a lehetősége is, hogy a cég egyik vezetője által adott valamely utasítás vezetett a balesethez, ezért a vezetőt több alkalommal is meghallgatták a hatóságok. A vezetőt a meghallgatásokra szakértő ügyvédek készítették fel és kísérték el, így viszonylag gyorsan sikerült tisztázni azt, hogy a vezető a baleset bekövetkezéért nem tehető felelőssé. A vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása ilyen helyzetben fedezi a jogi képviselet költségeit.

1/2 Hivatalos vizsgálat (nyomozás) a cég vezetőjével szemben

Vádat emelt a Nemzeti Adó és Vámhivatal egy cég ügyvezetője ellen, aki a gyanú szerint 400 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek. A NAV szerint a kft. különböző pályázatokat nyújtott be eszközparkjának fejlesztésére. A társaság pénzügyeiért felelős ügyvezető összesen több mint egymilliárd forint értékű fiktív számlát állított be a könyvelésbe. Az ügyvezető a fejlesztések mellett sikeresen pályázott a munkavállalók oktatásának támogatására is. A pénz felhasználását igazoló dokumentumok szerint az alkalmazottak vállalati kooperációs, menedzsment, angolnyelv-, valamint uniós értékesítési és szolgáltatásfejlesztési képzést kaptak. A nyomozás során viszont fény derült arra, hogy az oktatások megtörténtét igazoló felnőttképzési szerződések, számlák, jelenléti ívek, vizsgajegyzőkönyvek hamisak. A gyanú szerint a társaság összesen 197 millió forint adót és 46 millió forint jogosulatlanul felvett állami támogatást csalt ki az államkasszából, az uniós költségvetésnek pedig 162 millió forint kárt okozott. Mivel a törvény lehetővé teszi az okozott kár értékének háromszorosáig terjedően a cég vagyontárgyainak lefoglalását, a nyomozók ingatlanokat, a gyár gépsorait, készleteit, egyéb eszközeit lefoglalták közel 900 millió forint értékben, így biztosítva a kár megtérülését. A vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása ilyen helyzetben fedezi a jogi védekezés költségeit a szándékos bűncselekményben való bűnösség jogerős kimondásáig.

2/1 A cégvezető kártérítési felelőssége a cég felszámolásával kapcsolatosan

Egy építési vállalkozó egy társasház építésébe kezdett. Az építtetőkkel előzetesen szerződésben rögzítették a feltételeket, beleértve az épület egyes készültségi fokaihoz rendelt fizetési ütemezést is. Az építés elkezdődött és egy darabig rendesen haladt is, de a kivitelező (egyéb üzleti tevékenységeiből kifolyólag) fizetési nehézségbe került, amely a cég fizetésképtelenségéhez vezetett. Az építtetők, mint a cég hitelezői keresetett nyújtottak be a bíróságon, a Gt. (a gazdasági társaságokról szóló törvény) vonatkozó paragrafusaira való hivatkozással: a cég vezető tisztségviselője a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztekor nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján hozta meg a döntéseit, ami által csökkent a cég vagyona, így a hitelezők követeléseinek fedezete. A bíróság megalapozottnak találta a hitelezők beadványát és elmarasztalta az ügyvezetőt, akinek jogerősen 16 millió Ft kártérítést kellett fizetnie. A vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása ilyen helyzetben fedezi a jogi védekezés költségeit és a megítélt kártérítés összegét.

2/2 A cég fizetésképtelenné válása és a cégvezető ezzel kapcsolatos felelőssége

Egy számítástechnikával foglalkozó cég egy projekte kapcsán vitába keveredett egyik ügyfelével (az ügyfél azt állította, hogy a cég által leszállított rendszer nem teljesíti a szerződésben rögzített specifikációkat). A vitát nem sikerült peren kívül rendezniük, ezért az ügyfél 80 millió Ft kártérítést követelt bírósági úton a cégtől. A cég természetesen vitatta a követelés jogalapját. A per ténye és a per értéke a céget finanszírozó bank tudomására jutott, aki ennek fényében úgy döntött, hogy azonnali hatállyal felmondja a céggel kötött hitelszerződését (és a hitel fedezeteként szolgáló összeget leemelte a cég bankszámlájáról), ami olyan mértékű likvidítási problémát okozott a cégnek, hogy az nem tudta elkerülni a felszámolást. A cég vagyona azonban nem nyújtott kellő fedezetet a hitelezők követeléseire, így azok a cégvezetővel szemben próbálnak kártérítési igényt érvényesíteni. A vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása ilyen helyzetben fedezi a jogi védekezés költségeit és az esetlegesen megítélt kártérítés összegét.

3. A vezető személyére kiszabott bírság

A hírközlési hatóság a vonatkozó törvények szerint bírságot szabott ki egy kisebb (helyi) távközlési szolgáltatóra (milliós nagyságrendben) és közvetlenül annak a vezetőjére (százezres nagyságrendben), mivel egyik ügyfél nehezményezte, hogy a cég nem megfelelően, és főleg késve kezelte problémáját (a megfelelően dokumentált hibabejelentésre nem reagáltak időben). A vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása ilyen helyzetben fedezi a vezető személyére közvetlenül kiszabott bírság összegét.

4/1 EU-s támogatásokkal kapcsolatos kárigény

Egy mezőgazdasággal foglalkozó cég (amelynek vezetője egyben kisebbségi tulajdonosa is a cégnek) európai uniós támogatást szeretett volna szerezni „az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás részletes feltételeiről” szóló vonatkozó rendelet szerint. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) azonban jogerős határozatban elutasította a támogatási kérelmet. Ennak oka egy egyszerű adminisztrációs hiányosság volt, nevezetesen az, hogy a cég akkori vezetése elmulasztott gondoskodni arról, hogy a TIR (Tenyészet Információs Rendszer) nyilvántartásba a cég egyik telephelyén található fedett (istálló), illetve fedetlen, bekerített (karám, kifutó) létesítményeinek területnagysága bekerüljön. Ez azért lett volna fontos, mert az MVH-nak a kérelem elbírálásakor a kérelemben szereplő adatokat össze kellett (volna) vetnie a TIR-nyilvántartásban szereplő adatokkal, mint „kontrollszámokkal”. A támogatás igénybevétele céljából rendkívül sokrétű és komoly, jelentős előzetes beruházást is igénylő szakmai feltételt támasztott a vonatkozó rendelet, amelyet a cég egyébként maradéktalanul teljesített, így a tulajdonosok szerint a támogatási kérelem elutasítására kizárólag emberi mulasztás, felelős vezetői hiba miatt került sor. A támogatás időtartama (ciklusa) 5 év, a becslések szerint évenkénti 15 millió Ft kifizetéssel, tehát a cég nagyjából 75 millió Ft támogatási összegtől esettel. A tulajdonosok menesztették a felelősnek tartott vezérigazgatót, akivel szemben ezen „súlyos mulasztása” miatt kárigényt érvényesítenek (beperelték a korábbi vezető tisztségviselőt). A cég azt gondolja, hogy sikerül bebizonyítania, hogy a vezető ezen mulasztása nélkül megkapták volna a fenti támogatási összeget. A vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása ilyen helyzetben fedezi a jogi védekezés költségeit és az esetlegesen megítélt kártérítés összegét.

4/2 Hatáskör túllépéssel kapcsolatos kárigény (a cég működési szabályzatában meghatározott összeghatárt meghaladó kockázatvállalás)

Egy speciális gépeket gyártó cég vezetője (aki egyben kisebbségi tulajdonrésszel rendelkezik a cégben) egy nagy szerződést kötött egy új ügyféllel. A gyártó cég különböző műszaki problémák miatt nem tudta határidőre teljesíteni a vállalásait, ezért jelentős kötbérfizetési kötelezettsége keletkezett a cégnek, ami jelentős (a projektől várt haszon többszörösét kitevő), a cég pénzügyi stabilitását is veszélyeztető vesztessége okozott. Ez jelentős feszültséget okozott a tulajdonosok között. A többségi tulajdonos ezért úgy döntött, hogy a cég nevében kárigényt érvényesít az időközben már felmentett volt ügyvezetőjével szemben, amelyet arra alapoztak, hogy a vezető nem kellő körültekintéssel járt el a szerződéskötés során (a cég belső szabályzatában is rögzített hatáskörét (összeghatár) túllépve, a szokásosnál lényegesen nagyobb kockázatot vállalt a cég nevében). A vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása ilyen helyzetben fedezi a jogi védekezés költségeit és az esetlegesen megítélt kártérítés összegét.

5. Családi vállalkozás tagjai közötti vita

Egy családi vállalkozás (férj és feleség 50%-50%-ban tulajdonos a cégben), amelyben férj az ügyvezető egy jelentős értéket képviselő céggé növi ki magát. A férj és a feleség viszonya megromlik, kapcsolatuk zátonyra fut és elválnak. A feleség szívesen szabadulna a cégben lévő részesedésétől, azonban nem tudnak a férj által fizetendő vételárban megegyezni, ezért a feleség tárgyalásokat kezd más potenciális vevőkkel is. Mivel a feleségnek így sem sikerült eladni a részesedését ezért az beperelte a cégvezetőt (a volt férjét) hogy ő annak érdekében, hogy a cég ne tűnjön elég értékesnek a potenciális vevők szemében, a cégre nézve nem feltétlenül előnyös (a szükségesnél lényegesen kockázatosabb) szerződéseket kötött, illetve a vevőjelöltek részére nem a valóságnak megfelelő színben tüntette fel a cég helyzetét , abban bízva, hogy ezzel elriasztja a lehetséges vevőket, és ő kedvezőbb áron juthat a a volt felesége tulajdonrészéhez. A vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása ilyen helyzetben fedezi a jogi védekezés költségeit és az esetlegesen megítélt kártérítés összegét.

6/1 Szerződésszegés okozta veszteség

Egy térségi hulladékgazdálkodási önkormányzati társulás jelentős uniós támogatást kapott a tevékenysége fejlesztéséhez. A fejlesztés rendben megtörtént és a társulás megfelelően működött, azonban egy, az uniós támogatással kapcsolatos ellenőrzés során kiderült, hogy a társulás nevében a vezető tisztségviselő szerződést kötött egy a társulásban részt nem vevő önkormányzattal arra, hogy az ő településkről is ide hordják majd a kommunális hulladékot. Erre azonban az uniós támogatási szerződés alapján nem lett volna lehetőség, azaz az uniós támogatást nem megfelelően használták fel, így a társulásnak vissza kellett fizetni a támogatási összeget, amely veszteség értelemszerűen érzékenyen érintette a társulásban résztvevőket. A vezető tisztségviselőt beperelte a társulás, azon az alapon, hogy az ő véleményük szerint a vezető gondatlansága okozta ezt a vesztességet. A vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása ilyen helyzetben fedezi a jogi védekezés költségeit és az esetlegesen megítélt kártérítés összegét.

6/2 Prémiumok jogellenes kifizetése

Egy vállalat igazgatója tisztában volt azzal - és ezt maga sem vitatta -, hogy az adott munkavállalói körben a prémium csak a mérleg szerinti eredmény megállapítása után, az adózott pozitív összegű eredmény terhére volt kifizethető. Ő azonban megszegte a vagyonkezelési megbízásból származó, jogszabályokban előírt kötelezettségét, amikor az év végi zárást és az eredménykimutatást be nem várva, a prémiumok kifizetéséről intézkedett. A zárást követően azonban kiderült, hogy a vállalat veszteséget termelt abban az időszakban, amire vonatkozóan a prémium kifizetésre került. Mivel a prémium nem prémium előlegként, hanem prémiumként került kifizetésre, ezért az nem volt jogszerűen visszaszerezhető. Az már más kérdés, hogy a jogszabályok szerint a kifizetés időpontjában prémium előleg sem lett volna kifizethető, tehát kötelezettségszegése akkor is megállapítható lett volna, ha a rendelkezése prémium előleg kifizetésére vonatkozik. A tulajdonosok ezért büntetőfeljelentést tettek hűtlen kezelés miatt (Btk. 319. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.), és meg is indult az eljárás A kötelezettségszegés ebben az esetben a prémium jogellenes kifizetése volt. A prémiumösszegek kifizetésével ugyanakkor bekövetkezett a vállalat vagyonában az az értékcsökkenés, ami éppen azért minősül a vagyonban okozott kárnak, mert a kifizetések jogtalanok voltak. Következésképpen a Btk. 319. §-ának (1) bekezdésében írt tényállás teljessé vált, a hűtlen kezelés (befejezett) bűncselekménye megvalósult, mégpedig függetlenül attól, hogy a vállalat a prémium kifizetésekor veszteséges volt-e vagy sem. A tényállás teljességét jelentő eredmény - a vagyoni hátrány - bekövetkeztének a megállapítása az adott esetben éppen azért független a vállalati gazdálkodás eredményes vagy veszteséges voltától, mert kötelezettségszegés folytán csökkent a vállalat vagyona. A vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása ilyen helyzetben fedezi a büntetőeljárás során a jogi védekezés költségei,t és a vezetővel szemben indított kártérítési per során felmerülő jogi védelmi költségeket és az esetlegesen megítélt kártérítés összegét.

6/3 Irodabérleti szerződés nem kellő gondossággal történő módosítása

Egy cég 10 évre kibérelt egy épületet, amely teljes felújításra szorult. A bérleti szerződésben megállapodtak a felek abban, hogy a bérlő saját költségén elvégzi a felújítást, de a felújításra fordított összeg erejéig jelzálogot jegyez be a bérlő az épületre, és ezt az összeget (150 millió Ft) a 10 év letelte után „lelakhatja” a bérlő. A felek néhány év után módosítani szerették volna a szerződést: a bérlő azért, mert az időközben alapított leányvállalatait is ugyanebben az épületben szerette volna bejegyezni és albérlőként elhelyezni (erre a bérleti szerződés az eredeti formájában nem adott lehetőséget), a bérbeadó pedig azért szerette volna módosítani a szerződést, mert egyéb ingatlanjain további fejlesztéseket szeretett volna végrehajtani, amit bankok finanszíroztak volna, de ehhez a bankoknak a szóban forgó ingatlanra is első helyi jelzáloggal kellett rendelkezniük (azaz a bérbeadó azt kérte, hogy a bérlő engedje maga elé a bankokat az épületre bejegyzett jelzálogjogosultak listáján). A bérleti szerződés két igazgatósági tag megfelelő aláírásával módosításra került, azonban mint az később kiderült, a módosított szerződésből kimaradt a felújításra fordított összeg 10 év után történő „lelakhatására” vonatkozó rész (azaz a cég elesett ettől a jogától). A módosítást jegyző két vezető ellen kártérítési per indult, amelyet arra alapoztak, hogy a cég alapszabálya szerint a minden 50 millió Ft-ot meghaladó összegű ügy esetén csak és kizárólag az igazgatóság döntését követően lehet bármiféle szerződést kötni. Mivel ezt a két vezető elmulasztotta, a hatáskörűket túllépve kárt okoztak a cégnek. A vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása ilyen helyzetben fedezi a jogi védekezés költségeit és az esetlegesen megítélt kártérítés összegét.

6/4 Fedezeti ügyletek okozta vesztességek

Egy külföldi partnerekkel üzletelő cég, amely a bevételének jelentős részét Euróban realizálja, két vezetője Euró előre rögzített árfolyamon történő eladásáról kötött megállapodást két bankkal, a Forint tartós erősődésére számítva. A Forint árfolyama azonban a szerződéskötést követően nem sokkal gyakorlatilag összeomlott. Mivel az ügyletről szóló megállpodásba nem került beépítésre az ilyen jellegű vesztességeket limitáló (stop loss) záradék (ami egyébként piaci gyakorlat), a cég csak jelentős vesztességek árán tudott kiszállni ebből a megállapodásból. A cég két vezetője ellen nyomozás indult hűtlen kezelés gyanújával, illetve ezzel párhuzamosan polgári eljárás keretében kártérítési pert is indítottak velük szemben. Ezt nem arra alapozták, hogy egyszerűen elfelejtették belefoglalni a megállapodásba az esetleges veszteségeket limitáló záradékot, hanem arra, hogy a cég alapszabálya szerint az érintett két vezetőnek nem volt felhatalmazása ilyen típusú megállapodások kötésére, így a kárt a hatáskörük túllépésével okozták. A vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása ilyen helyzetben fedezi a büntetőeljárás során a jogi védekezés költségeit, és a vezetővel szemben indított kártérítési per során felmerülő jogi védelmi költségeket és az esetlegesen megítélt kártérítés összegét.